Chapter 1

  Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levõ tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet. 

  Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, 

  Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. 

  A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. 

  Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. 

  De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. 

  Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; 

  A kétszívû, a minden útjában állhatatlan ember. 

  Dicsekedjék pedig az alacsony [sorsú] atyafi az õ nagyságával; 

  A gazdag pedig az õ alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága. 

  Mert felkél a nap az õ hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az õ útaiban. 

  Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek. 

  Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentõl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, õ maga pedig senkit sem kísért. 

  Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. 

  Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz. 

  Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! 

  Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. 

  Az õ akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az õ teremtményeinek valami zsengéje legyünk. 

  Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. 

  Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. 

  Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket. 

  Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. 

  Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az õ természet szerinti ábrázatát: 

  Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. 

  De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében. 

  Ha valaki istentisztelõnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sõt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. 

  Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az õ nyomorúságukban, [és] szeplõ nélkül megtartani magát e világtól.