Chapter 7

  És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék. 

  Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. 

  Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. 

  Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. 

  Mert az õ atyjafiai sem hivének benne. 

  Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van. 

  Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak. 

  Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be. 

  Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában. 

  A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon. 

  A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ? 

  És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje. 

  Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt. 

  Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. 

  És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?! 

  Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. 

  Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok? 

  A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság. 

  Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni? 

  Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni? 

  Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok. 

  Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestõl való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert. 

  Ha körülmetélhetõ az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? 

  Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! 

  Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni? 

  És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a fõemberek, hogy bizony ez a Krisztus? 

  De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljõ a Krisztus, senki sem tudja, honnan való. 

  Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. 

  Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem. 

  Akarják vala azért õt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az õ órája. 

  A sokaság közül pedig sokan hivének õ benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljõ, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett? 

  Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felõle; és szolgákat küldének a farizeusok és a fõpapok, hogy fogják meg õt. 

  Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem. 

  Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda. 

  Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg õt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani? 

  Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda? 

  Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék. 

  A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl. 

  Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, a melyet veendõk valának az õ benne hívõk: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsõítteték meg. 

  Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta. 

  Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? 

  Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehembõl, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala? 

  Hasonlás lõn azért õ miatta a sokaságban. 

  Némelyek pedig közûlök akarják vala õt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. 

  Elmenének azért a szolgák a fõpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok õ nékik: Miért nem hoztátok el õt? 

  Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! 

  Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve? 

  Vajjon a fõemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki? 

  De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott! 

  Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala õ hozzá, a ki egy vala azok közül: 

  Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha elõbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik? 

  Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta. 

  És mindnyájan haza menének.