Chapter 105

  Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit! 

  Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét. 

  Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat. 

  Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen. 

  Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl. 

  Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai! 

  Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete. 

  Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen; 

  A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl. 

  És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, 

  Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül. 

  Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban, 

  És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez: 

  Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:] 

  Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! 

  Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré, 

  Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el; 

  A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala, 

  Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt. 

  Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt; 

  Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán; 

  Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. 

  És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. 

  És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál. 

  Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival. 

  Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala. 

  Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén. 

  Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek. 

  Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat. 

  Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.] 

  Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon. 

  Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre. 

  És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit. 

  Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. 

  És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. 

  És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. 

  És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. 

  Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket. 

  Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel. 

  Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket. 

  Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. 

  Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának. 

  Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal. 

  És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. 

  Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!