Chapter 1

  Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, 

  Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; 

  Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; 

  Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. 

  Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. 

  Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. 

  Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. 

  Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. 

  Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. 

  Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. 

  Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; 

  Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; 

  Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; 

  Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: 

  Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl; 

  Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. 

  Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt: 

  Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; 

  Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. 

  A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát. 

  Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit. 

  Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?! 

  Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. 

  Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; 

  És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: 

  Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek. 

  Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. 

  Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. 

  Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. 

  Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. 

  Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek. 

  Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket. 

  A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.