| Chapter 89 |
1 | Az Ezrahita Ethán tanítása. |
2 | Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal! |
3 | Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:] |
4 | Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: |
5 | Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. |
6 | És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében. |
7 | Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? |
8 | Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. |
9 | Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged. |
10 | Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. |
11 | Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet. |
12 | Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. |
13 | Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. |
14 | A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos. |
15 | Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt. |
16 | Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! |
17 | A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. |
18 | Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. |
19 | Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. |
20 | Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat; |
21 | Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt, |
22 | A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt. |
23 | Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt; |
24 | Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit. |
25 | És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva. |
26 | És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre. |
27 | Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája! |
28 | Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál. |
29 | Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele. |
30 | És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait. |
31 | Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; |
32 | Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: |
33 | Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat; |
34 | De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom. |
35 | Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. |
36 | Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? |
37 | Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap. |
38 | Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela. |
39 | De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre. |
40 | Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját. |
41 | Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit. |
42 | Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt. |
43 | Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. |
44 | Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban. |
45 | Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted. |
46 | Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. |
47 | Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz? |
48 | Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! |
49 | Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela. |
50 | Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra! |
51 | Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben, |
52 | A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. |
53 | Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. |