| Chapter 38 |
1 | Dávid zsoltára emlékeztetõül. |
2 | Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem! |
3 | Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült. |
4 | Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt. |
5 | Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett. |
6 | Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt. |
7 | Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok. |
8 | Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen. |
9 | Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok. |
10 | Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem! |
11 | Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem. |
12 | Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak. |
13 | De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap. |
14 | De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját. |
15 | És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás. |
16 | Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem! |
17 | Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem! |
18 | És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van. |
19 | Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt. |
20 | De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim, |
21 | És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem. |
22 | Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem! |
23 | Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! |