| Chapter 36 |
1 | Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. |
2 | A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem; |
3 | Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. |
4 | Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni. |
5 | Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat. |
6 | Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig! |
7 | Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram! |
8 | Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. |
9 | Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből. |
10 | Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. |
11 | Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre. |
12 | Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. |
13 | Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel! |